![\"Neural\"](\"http:\/\/www.maot.hu\/wp-content\/uploads\/2013\/08\/Neural.jpg\")
<\/a><\/p>\n\u00c1ltal\u00e1ban hihetetlennek t\u0171nik, hogy egyetlen injekci\u00f3val megszabadulhassunk olyan panaszokt\u00f3l, mint a migr\u00e9n, a keresztcsonti f\u00e1jdalom vagy a reuma. A neur\u00e1lter\u00e1pia azonban m\u00e1ra m\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen is bebizony\u00edtotta, hogy az u.n. “zavar\u00f3 mez\u0151k” felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1val ez m\u00e9giscsak lehets\u00e9ges.<\/p>\n
Dr. Ferdinand Huneke egy v\u00e9letlen felfedez\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhette, hogy r\u00e1j\u00f6tt a lok\u00e1lis \u00e9rz\u00e9stelen\u00edt\u0151, a procain meglep\u0151 gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00e1ra. Mindez 1925-ben t\u00f6rt\u00e9nt, \u00e9s a felfedez\u00e9st \u00e9vekig tart\u00f3 kutat\u00f3munka k\u00f6vette, amelyet k\u00f6z\u00f6sen v\u00e9gzett a b\u00e1tyj\u00e1val, Walterrel. 1940-ben azut\u00e1n egy \u00fajabb v\u00e9letlen seg\u00edtette hozz\u00e1 az orvost a m\u00e1sodlagos jelens\u00e9g felfedez\u00e9s\u00e9hez. Ezzel v\u00e9gleg be\u00edrta a nev\u00e9t az orvostudom\u00e1ny t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be, \u00e9s a neur\u00e1lter\u00e1pia megalapoz\u00f3jak\u00e9nt m\u00e9g Nobel-d\u00edjra is jel\u00f6lt\u00e9k. A procaint ( nem ter\u00e1pi\u00e1s, hanem ann\u00e1l l\u00e9nyegesen kisebb d\u00f3zisban) gyakran elegend\u0151 egyetlen alkalommal beinjekci\u00f3zni ahhoz, hogy a f\u00e1jdalmas t\u00fcnetek elt\u0171njenek.<\/p>\n
T\u00f6rt\u00e9net \u00e9s hat\u00e1smechanizmus<\/h2>\n
Megd\u00f6bbent\u0151, hogy k\u00e9t kalandos v\u00e9letlen mennyire megv\u00e1ltoztathatja valakinek az \u00e9let\u00e9t. Dr. Ferdinand Huneke eset\u00e9ben mindenesetre ez t\u00f6rt\u00e9nt. 1925-\u00f6t \u00edrtak akkoriban. Az orvos n\u0151v\u00e9re s\u00falyos, minden kezel\u00e9snek ellen\u00e1ll\u00f3, visszat\u00e9r\u0151 migr\u00e9nes rohamokban szenvedett. Egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen s\u00falyos rohamn\u00e1l az orvosnak (aki seb\u00e9szi k\u00e9pzetts\u00e9ggel is rendelkezett) esz\u00e9be jutott egyik koll\u00e9g\u00e1j\u00e1nak tan\u00e1csa, hogy pr\u00f3b\u00e1lja ki a reumaellenes szernek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 atophanylt. Mivel az orvos nem n\u00e9zte meg a haszn\u00e1lati utas\u00edt\u00e1st, a szert egyenesen a n\u0151v\u00e9re v\u00e9n\u00e1j\u00e1ba injekci\u00f3zta. Abban a pillanatban a rohamot mintha elv\u00e1gt\u00e1k volna, hasonl\u00f3k\u00e9ppen egyetlen pillanat alatt megsz\u0171ntek a k\u00eds\u00e9r\u0151 t\u00fcnetek is. Dr. Huneke nem tudta mivel magyar\u00e1zni a jelens\u00e9get.<\/p>\n
Amikor ezek ut\u00e1n elolvasta a le\u00edr\u00e1st, azon az \u00e1llt, hogy a k\u00e9sz\u00edtm\u00e9ny helyi \u00e9rz\u00e9stelen\u00edt\u0151 szert, procaint tartalmaz, ez\u00e9rt nem szabad k\u00f6zvetlen\u00fcl a v\u00e9n\u00e1ba fecskendezni, csak izomba. Huneke ekkor j\u00f6tt r\u00e1, hogy t\u00e9ves az az \u00e1ltal\u00e1nosan elterjedt hiedelem, miszerint a v\u00e9r\u00e1ramba juttatott procain azonnali hal\u00e1los l\u00e9gz\u00e9sb\u00e9nul\u00e1st v\u00e1lt ki. \u00c9ppen ellenkez\u0151leg, \u00fagy t\u0171nt, hogy a procain nemcsak helyi \u00e9rz\u00e9stelen\u00edt\u0151k\u00e9nt, hanem gy\u00f3gyszerk\u00e9nt is bev\u00e1lt. <\/strong> Huneke ezek ut\u00e1n b\u00e1tyja, Walter k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel k\u00eds\u00e9rletekbe kezdett a szerrel. Hogy az injekci\u00f3 \u00e1rtalmatlan-e, azt saj\u00e1t magukon tesztelt\u00e9k le. Ennek sor\u00e1n kifejlesztett\u00e9k a szernek egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen j\u00f3l elviselhet\u0151, n\u00e9mi koffeinnel gazdag\u00edtott v\u00e1ltozat\u00e1t. Ez az \u00fagynevezett impletol v\u00e1lt azut\u00e1n f\u0151 eszk\u00f6z\u00fck\u00e9. K\u00eds\u00e9rleteik bebizony\u00edtott\u00e1k, hogy ezt az egy\u00e9ni t\u00fcnetek f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben gyakorlatilag b\u00e1rhov\u00e1 be lehet injekci\u00f3zni: izomba, inakba, szalagokba, A vizsg\u00e1latok sor\u00e1n megmutatkozott a procainnak az a tulajdons\u00e1ga, hogy egyfajta regul\u00e1ci\u00f3s beavatkoz\u00e1sk\u00e9nt hat. Mint \u00fagynevezett kataliz\u00e1tor k\u00e9pes arra, hogy serkentse a sejtgy\u00f3gyul\u00e1si er\u0151ket, mik\u00f6zben \u00fajra felt\u00f6lti a sejtfesz\u00fclts\u00e9get. Ez \u00fagy t\u00f6rt\u00e9nik, hogy az injekci\u00f3 hat\u00e1s\u00e1nak idej\u00e9re a sejt t\u00falt\u00f6lt\u0151dik, ha teh\u00e1t a betegs\u00e9gre egyben a sejt potenci\u00e1lj\u00e1nak cs\u00f6kken\u00e9se is jellemz\u0151, akkor a beteg \u00e9s legyeng\u00fclt sejt a t\u00falt\u00f6lt\u00e9s ideje alatt \u00fajra elegend\u0151 energi\u00e1hoz jut, \u00e9s ez\u00e1ltal \u00f6nmag\u00e1t hozza helyre. Hogy a gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3 az eg\u00e9sz testbe eljut, azt a Huneke-fiv\u00e9rek a vegetat\u00edv idegrendszerrel magyar\u00e1zz\u00e1k, amelynek vill\u00e1mgyors elektromos folyamatai megnyitj\u00e1k az utat a betegs\u00e9g \u00e9s a gy\u00f3gyul\u00e1s fel\u00e9 egyar\u00e1nt. A kutat\u00f3k azt is felfedezt\u00e9k, mennyire elhanyagolt\u00e1k a vegetat\u00edv idegrendszert mint \u00e1tfog\u00f3 anat\u00f3miai hat\u00e1smechanizmust. Ennek sor\u00e1n szab\u00e1lyozza test\u00fcnk \u00e9letfontoss\u00e1g\u00fa folyamatait a l\u00e9gz\u00e9st\u0151l \u00e9s a v\u00e9rell\u00e1t\u00e1st\u00f3l a testh\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten \u00e9s az anyagcser\u00e9n \u00e1t a hormon- \u00e9s sz\u00edvm\u0171k\u00f6d\u00e9sig. A betegs\u00e9g teh\u00e1t nem m\u00e1s, mint az \u00e9l\u0151 eg\u00e9sz f\u00e9lresiklott m\u0171k\u00f6d\u00e9se. A Huneke fiv\u00e9rek szerint ezt az eg\u00e9szt kell helyrehozni. \u00c9s ezzel a felismer\u00e9ssel megsz\u00fcletett a neur\u00e1lter\u00e1pia.<\/p>\n Addig csak ott alkalmazt\u00e1k a gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 injekci\u00f3t, ahol a megbeteged\u00e9s jelentkezett. Sz\u00e1mos k\u00f3rk\u00e9pet tudtak eredm\u00e9nyesen kezelni t\u00f6bb egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 beavatkoz\u00e1ssal, \u00edgy fejf\u00e1j\u00e1st, reum\u00e1t, neuralgi\u00e1t, isi\u00e1szt, \u00edz\u00fcleti gyullad\u00e1st, alhasi panaszokat, f\u00fcl- \u00e9s szembetegs\u00e9geket, b\u0151rki\u00fct\u00e9st \u00e9s \u00e1lmatlans\u00e1got.<\/p>\n 1940-ben azut\u00e1n Ferdinand Hunek\u00e9t a v\u00e9letlen \u00fajra egy nagy jelent\u0151s\u00e9g\u0171 felfedez\u00e9shez juttatta: a m\u00e1sodlagos jelens\u00e9g felismer\u00e9s\u00e9hez. Egy asszony f\u00e1jdalmas, jobb oldali v\u00e1ll\u00edz\u00fcleti gyullad\u00e1ssal fordult hozz\u00e1. Az orvos gennyes g\u00f3cot t\u00e9telezett fel kiv\u00e1lt\u00f3 okk\u00e9nt, ez\u00e9rt az asszonynak elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k a gyan\u00fas fogait \u00e9s a mandul\u00e1j\u00e1t. A betegs\u00e9ge m\u00e9gsem gy\u00f3gyult meg. Ennek ellen\u00e9re n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9ttel k\u00e9s\u0151bb \u00fajra felkereste az orvost, ez\u00fattal az\u00e9rt, mert az als\u00f3 combj\u00e1n begyulladt egy r\u00e9gi heg. Amikor az orvos beinjekci\u00f3zta ezt a r\u00e9gi heget, jelentkezett egy olyan m\u00e1sodlagos jelens\u00e9g, amelyet az\u00f3ta Huneke-jelens\u00e9gnek h\u00edvnak: hirtelen megsz\u0171nt a jobb v\u00e1ll\u00edz\u00fclet f\u00e1jdalma, illetve minden kor\u00e1bbi panasz, \u00e9s az asszony \u00fajra akad\u00e1lytalanul tudta mozgatni a karj\u00e1t. <\/strong>A heg volt teh\u00e1t az a zavar\u00f3 mez\u0151, amely egy t\u00e1volabbi testr\u00e9szen, a karon kiv\u00e1ltotta a panaszt. Alapvet\u0151en valamennyi kr\u00f3nikus betegs\u00e9g m\u00f6g\u00f6tt zavar\u00f3 mez\u0151 rejt\u0151zik, \u00e9s a test valamennyi r\u00e9sze k\u00e9pes zavar\u00f3 mez\u0151v\u00e9 v\u00e1ltozni.<\/p>\n A neur\u00e1lter\u00e1pia megalap\u00edt\u00f3j\u00e1nak, dr. Ferdinand Hunek\u00e9nek a legfiatalabb fia dr. Hagen Huneke. \u00c9desapj\u00e1t 12 \u00e9vesen, 1966-ban vesz\u00edtette el. Addig azonban otthon a neur\u00e1lter\u00e1pia jelentette a f\u0151 besz\u00e9dt\u00e9m\u00e1t, \u00e9s az a f\u00e1radhatatlan harc, amelyet az apa v\u00edvott az orvost\u00e1rsadalom \u0151t meg nem \u00e9rt\u0151 tagjaival. A n\u00e9v azonban k\u00f6telez, \u00e9s Hagen (\u00e9s b\u00e1tyja, Holger) is orvos lett, akik mindennapi praxisukban \u00e9desapjuk m\u00f3dszereit alkalmazz\u00e1k. A Hagen \u00e1ltal vezetett Nemzetk\u00f6zi Neur\u00e1lter\u00e1piai T\u00e1rsas\u00e1gnak ma m\u00e1r 600 szakk\u00e9pzett orvos a tagja.<\/p>\n A sikereket meggy\u0151z\u0151 tanulm\u00e1nyok t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1<\/p>\n Egy-egy neur\u00e1lter\u00e1pi\u00e1s kezel\u00e9st k\u00f6vet\u0151en nagyon fontos, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 \u00f3r\u00e1k \u00e9s napok reakci\u00f3it pontosan r\u00f6gz\u00edts\u00fck. Ezek ugyanis d\u00f6nt\u0151ek lehetnek a ter\u00e1pia sikere szempontj\u00e1b\u00f3l. A gyakorlott orvos ezek alapj\u00e1n vonja le a fontos k\u00f6vetkeztet\u00e9seket a tov\u00e1bbi elj\u00e1r\u00e1sokra n\u00e9zve.<\/p>\n Ennek keret\u00e9ben a procain a megbeteged\u00e9s hely\u00e9n alkalmazott gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 \u00e9rz\u00e9stelen\u00edt\u00e9s. Az els\u0151 kezel\u00e9s ut\u00e1n a panaszok \u00e1tmenetileg feler\u0151s\u00f6dhetnek, de k\u00e9s\u0151bb javulnak. A tov\u00e1bbi kezel\u00e9sek sor\u00e1n a beteg \u00e1llapota folyamatosan tov\u00e1bb javul.<\/p>\n Ha a szegmenster\u00e1pi\u00e1t k\u00f6vet\u0151 egy-h\u00e1rom napon a panaszok romlanak, ahelyett, hogy javuln\u00e1nak, akkor \u00fagynevezett reakci\u00f3jelens\u00e9gr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk. A roml\u00e1st a t\u00fcnetek visszafejl\u0151d\u00e9se k\u00f6veti, legal\u00e1bb a kiindul\u00f3 leletig. Ez a reakci\u00f3 egy\u00e9rtelm\u0171en a zavar\u00f3 mez\u0151 okozta megbeteged\u00e9sre utal. Vagyis a t\u00fcneteket kiv\u00e1lt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151t zavar\u00f3mez\u0151-kutat\u00e1s keret\u00e9ben valahol m\u00e1shol kell a testben megtal\u00e1lni. Ebben az esetben a szegmenster\u00e1pia sikertelen marad.<\/p>\n Enn\u00e9l a Huneke-jelens\u00e9gn\u00e9l minden egyes, a zavar\u00f3 mez\u0151 \u00e1ltal fenntartott t\u00e1voli panasznak sz\u00e1zsz\u00e1zal\u00e9kosan meg kell sz\u0171nnie. Amennyiben egyetlen kezel\u00e9s nem elegend\u0151 a gy\u00f3gyul\u00e1shoz, a fogaknak legal\u00e1bb nyolc, m\u00e1s testr\u00e9szeknek legal\u00e1bb h\u00fasz \u00f3r\u00e1n kereszt\u00fcl teljesen panaszmenteseknek kell lenni\u00fck. A tov\u00e1bbi injekci\u00f3knak folyamatosan tart\u00f3sabb sikert kell hozniuk, a teljes gy\u00f3gyul\u00e1sig, amennyiben ez anat\u00f3miailag lehets\u00e9ges.<\/p>\n Dr. Huneke mindig is megosztotta a v\u00e9lem\u00e9nyeket. B\u00e1r eredm\u00e9nyei ugyanolyan egy\u00e9rtelm\u0171ek voltak, mint amilyen szenz\u00e1ci\u00f3sak, a hagyom\u00e1nyos orvosl\u00e1s sok k\u00e9pvisel\u0151je elz\u00e1rk\u00f3zott att\u00f3l, hogy elismerje a felfedez\u00e9st. Az \u00f6nt\u00f6rv\u00e9ny\u0171 orvost ennek ellen\u00e9re Nobel-d\u00edjra jel\u00f6lt\u00e9k. Huneke tiszt\u00e1ban volt azzal, hogy f\u0151k\u00e9nt a m\u00e1sodlagos jelens\u00e9g nem illeszthet\u0151 be a szok\u00e1sos tudom\u00e1nyos magyar\u00e1zatok s\u00e9m\u00e1i k\u00f6z\u00e9, \u00e9s \u00e9ppen ez\u00e9rt nem \u00e9rte v\u00e1ratlanul a visszautas\u00edt\u00e1s.<\/p>\n Ma, majdnem nyolcvan \u00e9vvel a neur\u00e1lter\u00e1pia megsz\u00fclet\u00e9se ut\u00e1n, sz\u00e1mos tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1lat \u00e9s tanulm\u00e1ny igazolja a Huneke fiv\u00e9rek munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak hat\u00e1soss\u00e1g\u00e1t, f\u0151k\u00e9nt a kr\u00f3nikus betegek gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1nak ter\u00fclet\u00e9n. <\/strong><\/p>\n Magyarorsz\u00e1gon a Magyar Tudom\u00e1nyos akad\u00e9mia \u00e1ltal elfogadott, t\u00e9nyeken alapul\u00f3 orvosi beavatkoz\u00e1snak min\u0151s\u00fcl a neur\u00e1lter\u00e1pia 1997 \u00f3ta.Egyetemi orvosk\u00e9pz\u0151 tanfolyamokon lehet elsaj\u00e1t\u00edtani ismeret\u00e9t. <\/strong><\/p>\n Dr. H. Becke 1990-ben 140 migr\u00e9nes \u00e9s 65 keresztcsonti f\u00e1jdalomban szenved\u0151 betegn\u00e9l alkalmazta sikeresen a neur\u00e1lter\u00e1pi\u00e1t. A vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nyei szerint a p\u00e1ciensek 64 sz\u00e1zal\u00e9ka teljesen panaszmentess\u00e9 v\u00e1lt, 17 sz\u00e1zal\u00e9kuk javul\u00e1st tapasztalt, \u00e9s mind\u00f6ssze 19 sz\u00e1zal\u00e9kuknak kellett be\u00e9rnie a kisebb javul\u00e1ssal vagy panaszaik v\u00e1ltozatlans\u00e1g\u00e1val.<\/p>\n Hasonl\u00f3 gy\u00f3gyul\u00e1si \u00e9s javul\u00e1si ar\u00e1nyt tapasztaltak 1978 \u00e9s 1987 k\u00f6z\u00f6tt a ludwigsfedlei k\u00f3rh\u00e1zban, 140 h\u00e1tf\u00e1j\u00f3s betegn\u00e9l.<\/p>\n Szenz\u00e1ci\u00f3s eredm\u00e9nyekr\u0151l sz\u00e1molt be egy 1952-ben sz\u00fcletett fogorvosi vizsg\u00e1latsorozat. A greifswaldi egyetem fogorvosi klinik\u00e1j\u00e1n \u00e9s a drezdai reumaint\u00e9zetben a m\u00e1sodlagos jelens\u00e9get vizsg\u00e1lt\u00e1k 100 p\u00e1ciensn\u00e9l: artritiszben, migr\u00e9nben \u00e9s isi\u00e1szban szenved\u0151 betegeket kezeltek impletollal. A megd\u00f6bbent\u0151 eredm\u00e9nyess\u00e9gi mutat\u00f3 87-re szaladt fel.<\/p>\n 1991-ben orvosi disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban S. Pohle a neur\u00e1lter\u00e1pia hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t vizsg\u00e1lta a j\u00e9nai egyetemen, mint diagnosztikai \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1s m\u00f3dszert a fogak mint zavar\u00f3 mez\u0151k \u00e1ltal kiv\u00e1ltott betegs\u00e9gekn\u00e9l. A zavar\u00f3mez\u0151-diagnosztika a 234 p\u00e1ciensn\u00e9l 77,2 sz\u00e1zal\u00e9kos eredm\u00e9nyt hozott. A gy\u00f3gyul\u00e1si r\u00e1ta 81 sz\u00e1zal\u00e9kos volt, ugyanakkor a betegek 62,5 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1n\u00e1l kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 fog\u00e1szati zavar\u00f3mez\u0151-kezel\u00e9sre volt sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\n 1956-ban a rostocki egyetemen L. Stender azt vizsg\u00e1lta, milyen pozit\u00edv hat\u00e1st gyakorolhat a neur\u00e1lter\u00e1pia a n\u0151gy\u00f3gy\u00e1szatban (\u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben a vegetat\u00edv diszt\u00f3ni\u00e1val). 300 p\u00e1ciens r\u00e9szes\u00fclt h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 neur\u00e1lter\u00e1piai kezel\u00e9sben. A gy\u00f3gyul\u00e1si r\u00e1ta 46 \u00e9s 58 sz\u00e1zal\u00e9k k\u00f6z\u00e9 esett, m\u00edg javul\u00e1st a kezelt n\u0151k 20-30 sz\u00e1zal\u00e9ka tapasztalt.<\/p>\n A neur\u00e1lter\u00e1pia gyakran kiv\u00e1l\u00f3 eredm\u00e9nyekkel alkalmazhat\u00f3 az \u00e1llatorvosl\u00e1sban is. Ausztri\u00e1ban m\u00e1r l\u00e9tezik olyan \u00e1llatorvos, aki neur\u00e1lter\u00e1pi\u00e1val \u00e9s akupunkt\u00far\u00e1val gy\u00f3gy\u00edtja a betegeit.<\/p>\n Neur\u00e1lter\u00e1pia tanfolyamok;<\/a><\/p>\n
\nm\u00e9lyebben fekv\u0151 sz\u00f6veti r\u00e9szekbe, v\u00e9n\u00e1ba, mirigyekbe, art\u00e9ri\u00e1kba, s\u0151t az idegk\u00f6tegekbe is.<\/p>\nA szegmenster\u00e1pia \u00e9s a ” m\u00e1sodlagos jelens\u00e9g”, vagy secunder fenomen.<\/h2>\n
K\u00e9t fi\u00fa az apa nyom\u00e1ban<\/h2>\n
Neur\u00e1lterapeutikus reakci\u00f3k<\/h2>\n
A szegmenster\u00e1pia<\/h2>\n
Reakci\u00f3jelens\u00e9g (Hopfer-f\u00e9le)<\/h2>\n
A m\u00e1sodlagos jelens\u00e9g, vagy secunder fenom\u00e9n<\/h2>\n
Hogyan lehet seg\u00edteni a kr\u00f3nikus betegeken?<\/h2>\n
Egy kis \u00e1ttekint\u00e9s:<\/h2>\n